Csak hang legyen és fény

Megtekintettem a videók oktatári projektekben webináriumot. Kettős első benyomásom volt a videó nézése közben  (ez a szóhármas nem hangzik jól együtt, igaz?). Egyrészt végig az motoszkált bennem, hogy - főleg, mivel a hangról is beszél - egy ilyen minőségű projekt megérdemelt volna egy mikroportot, mikrofont a hangminőség érdekében. A második, hogy tök jó, hogy van ilyen témahét és hozzá webinárium és hasznos dolgokról beszél.

Személy szerint ha saját tartalmat állítok elő, akkor elég maximalista vagyok, Feladattól függően hang-kép-videó multimédiás anyag előállításhoz Adobe Photoshop, Adobe Illustrator, Adobe InDesign, Adobe PremierePro, Adobe AfterEffects, Adobe Audition, Cubase programokat használok. Belátom, hogy egy mezei középiskolában nem reális elvárás, hogy ezekkel dolgozzanak a diákok, mégis, ha valaki jobban érdeklődik, akkor inkább ezen programokat ajánlanám neki, mint a valóban sokkal könnyebben használható programokat, mert ezek a könnyebb programok nagyon megkötik az ember kezét és nagyon gyorsan el lehet érni a technikai korlátait. A professzionális programok ismeretével pedig, ha valaki ilyen irányban szeretne továbbtanulni nagyon nagy könnyítés lesz neki a kezdet. Ettől függetlenül az általa ajánlott ingyenes programokat érdemes lehet megosztani a diákokkal, ha olyan projekteken dolgozunk, amiknél hasznos lehet.

Itt a végén úgy érzem elmismásolja az úr a hang fontosságát, holott elég egyértelmű, hogy ha fontos a hang (beszéd), akkor rengeteg esetben sokkal fontosabb a jó minőségű hang, mint a jó minőségű kép. Persze itt az a szerencse, hogy ma már egy okostelefonnal felvett videóanyag képi-hangi minősége is bőven vállalható. Ha profibb anyagot akarunk (pályázatra például), akkor szinte kikerülhetetlen egy normálisabb mikrofon használata, mert egy valamirevaló DSLR-nek sincs túl jó minőségű hangja. De ez már tényleg csak akkor fontos, ha egy sima tantermi projekten túl gondolkodunk.

Saját szaktárgyon (fizika) belül is nagyon széles lehet a felhasználása. Arról, hogy a multimédiás elemek miért kiemelten fontosak a természettudományos tárgyak oktatásában, nem hiszem, hogy sokat kell beszélni. Az, hogy multimédiaalkotásban mennyi potenciál van, talán az is egyértelmű Anno középiskolában írtam fizikafeladatokat, akkor még Paint-tel csináltam hozzá segédábrákat. Nagyon élveztem és motivált, hogy minden elemét meg tudtam csinálni egy feladatnak. Ennél ma már sokkal tágabbak a lehetőségek. Kísérleteket lehet felvenni és akár alánarrálva elmagyarázni. Lehet hagyományos előadás helyett narrált videót készíteni velük projekt-jelleggel adott témákról. Csinálhatnak rövidfilmet természettudományos/tudománytörténeti témában. Készíthetnek GIF-eket kísérletekről, tudományos eredményekről. Lehet meme-versenyt hírdetni osztályon belül fizikai témában adott képre, vagy akár lehet saját képekkel is előjönni. Meg persze prezentációjukhoz tudnak saját tartalmakat előallítani.

Apróság, abszolút nem ide kötődik, de a mémeknél fontos lehetett volna kiemelni, hogy egy-egy meme-nek van az internet által elfogadott jelentése. A videóban a Boromiros 'One does not simply' meme se az internet nagyközönsége számára elfogadott jelentésben lett használva. A legtöbb meme-nek megtalálható a története, jelentése.. Érdekes lehet a diákokkal beszélgetni akár ezen keresztül is a közösségi média működéséről. Valaki kitalál egy meme-et és némelyik éveken keresztül a világ minden táján ismert lesz, tudják a jelentését, újraértelmezik más kontextusokban.

Tankocka kockáknak

Mielőtt elmenekülnél a felületi feszültség szó hallatán, mint ez a béka:

nézz rá a learningappson létrehozott mátrixba rendezett két tankockámra, ami bár önmagában nem fogja meghozni a kedved a fizikához, legalább tettem fel pár érdekes képet is. Ha nincs rá időd, itt egy másik érdkes gif. Na jó tanulást! :) A mátrixhoz való belépéshez pedig íme a megfelelő tabletta: Katt ide!

Feladat helyett dilemmák a (tényleges) mainstream közösségi oldalak iskolai felhasználásáról

Ahogy azt sokan megfogalmazták előttem is, ez egy elég veszélyes terep. Talán a mi generációnk az első, aki már diákként is használta valamennyire a közösségi oldalakat, így nehéz nyilatkozni az olyan kérdésekről, hogy mennyire személyes szféránk a facebook. Az ír középiskolában, ahol eltöltöttem fél évet, ott a diákok csak akkor jelölhették be tanáraikat, mikor már otthagyták az iskolát, én ott kvázi kisegítő személyzet voltam, aki inkább diákként tekintett rám, ők bejelöltek facebookon, akik tanárként, ők meg nem.. volt, hogy szem és fültanúja voltam két diák vitájának, hogy vajon bejelölhetnek-e engem, ami eléggé visszafordította az egész kérdést. A másik, aminek szintén itt voltam tanúja, hogy valahogy kiderült az egyik lányról. hogy intim képeket küldött pár osztálytársának Snapchat-en, amelyből iskolai fegyelmi ügy lett. Őszintén fogggggalmam sincs, hogy hogyan sikerült ezt kideríteniük a Snapchat esetében. Mindenesetre kényes kérdés minden közösségi oldal használata a tanár-diák viszonyban, mert nagyon nincs még rá elfogadott "etikett".

Ettől függetlenül persze ezt ki lehet kerülni mindenféle módokon, álfelhasználókkal, a tanár, vagy a diák részéről, amivel személy szerint nem értek egyet, mert kis digitális kompetenciával elég ügyesen lehet menedzselni, hogy mely ismerősöm mit lát facebookon, nekem nincsenek fenntartásaim, hogy olyan szinten belellássanak a diákjaim "magánéletembe", amennyire facebookon ezt megtehetik. Emellett pedig fontos szempont lehet, hogy vajon tanárként a digitális kompetencia, médiatudatosság fejlesztésébe beletartozik-e, hogy a diákok is megtanulják, hogy ami egyszer kikerül publikusan a világhálóra/közösségi oldalra, azt nem csak én, a tanára látom, de akárki más is láthatja.. ezt egy kortársa, adott esetben digitális analfabéta szülei mellett nem biztos, hogy megtanulja. De egy elég erős ellenérv, hogy a tanárok ezzel erősen vissza tudnak élni, illetve - minden jó szándék ellenére is - nagyon könnyen támadhatóvá válhatnak, ha így próbálják megszólítani diákjukat.

Azért is beszélek ilyen sokat más témáról, általánosságban a dolgoról, mert őszintén fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne a közösségi médiumokat felhasználni a természettudományok (fizika) oktatásában. Elmondhatom sokadszor is, hogy HA tudománytörténetet akarok, akkor lehet itt is fakebook profilt gyártatni, lehet javasolni nekik facebookon pár egyre minőségibb természettudományos médiumot (IFLS, ScienceAlert, ScienceMagazine), de ezekről túl sokat nem lehet írni. Pont nem rég olvastam egy cikket, ahol egész jól összefoglalják, hogyan működik a természettudományos kommunikávió a XXI. szd-ban. Össze lehet verbuválni egy iskolai természettudományos facebook csoportot, ahova lehet mindenféléket posztolni, lehet aktuális tudományos eredményekről beszélgetni. De hogy minden fizikacsoportmnak csináljak egy külön facebook-csoportot.. hát se ők, se én nem látnám át. :D A tényleges fizikaoktatásban a szerepjátékok sem működnek szerintem hosszú távon, mert attól még, hogy tudósok leszünk és kutatgatunk, ez adott helyzetben vicces lehet, de a matematikai-természettudományos kompetencia kevéssé fejlődik.

Hmm.. kizárólagosan beszélek a facebookról, mivel ez a legelterjedtebb és legkiterjedtebb, de persze tumblr-t, instagramot, twittert.. is bizonyára fel lehet használni. Meg lehet más keretrendszerben dolgozni, vagy akár Google+-al is, csak kérdés, hogy mennyire tekinthetjük számára közösségi médiumként, azt a felületet, amire csak akkor megy fel, ha tanul. Vagy a szülő felengedi-e egyáltalán bármelyik közösségi oldalra. Mert ha nem, de én akkor is ott akarok extracurricális tevékenységeket, akkor ügyesen kivonom a diákot, így a szülőkkel sem árt konzultálni.

Egy biztos. A fiatalok idejük jó részét közösségi oldalakon töltik, itt kommunikálnak, itt "élnek", így egy releváns pedagógiai szituáciról van szó, amit JÓL kell tudjunk felhasználni. De hogyan? Nehéz kérdés, nem igazán van határozott véleményem és igazán építő ötletem se (és a könyben sem nagyon találtam) azokon felül, amiket korábban már leírtam a blogomban, így az ötlet helyett, inkább csak a dilemmáimat hangosítottam ki a kérdéskörrel kapcsolatban, meg úgy általában is.

Egy prezentció értékelésének szempontrendszere

Megkésve bár, de törve nem, íme egy prezentáció értékelésének szempontrendszere. Első sorban itt a tényleges digitális prezentáció tartalmának értékelésére fókuszáltam, további elemek adhatóak hozzá, ha a tényleges előadást is belvesszük (előadásmód, időkeret tartása...).

Kattints ide tehát a nagy műhöz!

Socrative teszt a naprendszerünk alapjaiból

5 kérdésből álló kvízem elérhető a Socrative oldalán, a belépéshez íme a kód: TZMVQVSHC.

Természettudományos podkesztek a fizikaórán innen és túl

Gondoltam készítek egy podcastet erről a témáról, de rájöttem, hogy ennél lustább vagyok. :D Nyelveknél nyílvánvaló, hogy mennyire hasznos. Igazából bármilyen podcastet hallgatsz, nézel, vagy készítesz az adott nyelven, az fejleszti a nyelvtudást. Bár nem vagyok nyelv szakos, így csak saját nyelvtanulási tapasztalat, hogy számomra érdekes youtube csatornákat követve, meg úgy gondolom.

Megnéztem a közös dokumentumban és számomra meglepetés volt, hogy vannak soundcloud-on magyarul természettudománnyal foglalkozó podcast csatornák (impakták, szertár) és egyebek is (beszélő kockák), melyek nagyon érdekesek, de tantervi elemekhez ezek nagy része nehezen köthető, valamint sok olyan van köztük, ami szerintem nem üti meg a középiskolások tömegének ingerküszöbét a 30-40 perces adásokkal, egyetemistáknak talán inkább.

Szokásosan hozzáteszem, hogy angol nyelven viszont rengeteg lehetőség van, soundcloudon keresve 'science podcast' címszóra rengeteg találat jön és a soundcloud közel nem az egyetlen ilyen megosztó. Gergő definíciójának viszont megfelel a podcasteknek a youtube-on megtalálható Ted-Ed csatorna, ahol rengeteg olyan 4-5 perces videó van, amit fel lehet használni a természettudományoknál, egyre többnél van magyar felirat is. Piszkosul látványosak és érdekesek és a természettudományokon kívül-belül is rengeteg területet lefednek. Mi történik, ha nem alszol?, Hogyan segít látni a szemüveg?, Hogyan működik a HDD?, Mi a gitár fizikája?, Mi történik, ha eldobsz egy műanyag üveget? A legnehezebb balett-mozdulat fizikája, Veszélyes a sugárzás? és ez csak egy pár azok közül, amiknek van köze a természettudományokhoz. Nagyon sok nagyszerűen köthető - rövidségük miatt - akár felütésként egy középiskolai fizikaórához.

Ami pedig talán ennél is zseniálisabb csatorna, az a Vsauce. Talán ilyen videókkal lehet 5-6 év középiskolai fizikaóra után újra elhitetni az emberekkel, hogy milyen érdekes a világ körülöttünk. A nagyjából 10 perces részekben feltesznek egy már-már gyerekesnek tűnő, érdekes kérdést és jópár mellékvágánnyal érthetően, izgalmasan ad rá választ. Milyen magasra tudunk építeni?, Mi történne, ha mindenki egyszerre ugrana?, Mi lenne, ha eltűnne a nap?, Mi történne, ha egy meteor csapódna a Földbe?

De ilyen csatorna a minutephysics is, ahol már elég könnyen köthető a középiskolai fizikaanyaghoz. Miért lapos a naprendszerünk?, Miért sárga a nap és kék az ég?, Hogyan repül a repülő?, A kocsiütközések fizikája, Miért lehetetlen behangolni egy zongorát? vagy a 10 másodpercesek közül, hogyan működik a szivárvány?

Tudom, hogy a csak hang alapú podcast-el is menők, de fizikához szerintem nem árt egy kis vizualizáció is, mert NAGYBAN segíti a megértést.

De van ilyen matekból is (numberphile), zseniális a Veritasium, bár ez talán kicsit meghaladja a középiskolai tudást.

És akkor egy kis záró Ted-Ed arról, hogy miért is ne üljünk sokat a MEP beadandók írása miatt:

Update: úúúúúúú ezt elfelejtettem, de új felfedezésem az internet sötét bugyraiban.. de végülis természettudomány és ha biológia szakos lennék, tuti néznénk belőle. A Zállatorvos... Figyelem! Erősen addiktív. :D Íme egy rész a bolhákról: