2016. május 2., hétfő

Digital Storytelling in Science education

Mivel hobbim a multimédiás tartalmak előállítása, imádok photoshopolni, videót vágni, hangokat keverni, így eléggé közel állt hozzám a téma. Gondolkodtunk Levivel is, meg magamban  is végigjátszóttam az ellentmondást, hogy a kaliforniai módszer alapján E/1-ben elmesélt teljesen szubjektív műfajú narratívum előállítása, vajon hogyan használható fel a büszkén objektív természettudományok közül főleg a fizika tantárgyában, ami a tőlünk, mint szubjekumoktól független világot írja le.

Aztán a három módszer, amit összegereblyéztünk végülis választ ad:
1) Lehet az objektív valóságunkhoz fűződő viszonyunkról beszélni. Ez kevésbé filozófikusan akár az árammal, mint jelenséggel történet találkozás, egy olyan történet, élmény, ami az erőhatásokról, csillagokról, meteorokról.. szól. Ebben túl sok tárgyi tartalmat nehéz beleépíteni, mégis közelebb hozhatja a tárgyat.
2) Lehet a fizikához/természettudományokhoz kötődő társadalmi-tudományos kérdésekben kvázi-szakmai szempontok szerint állást foglalni. Értem ez alatt a környezetvédelmet, az energiaforrások felhasználását, az atombomba elkészítését, a szelektív hulladékgyűjtést..
3) Aztán lehet az órán általunk is felhasznált absztakt szerepekben feltűnni és saját magam helyett a Plútóvá, Nappá, ciklonná, szubtrópusi monszunná, atombombává, vagy villámmá változni és bemutatni magamat. Ez nagyon vicces tud lenni és szerintem nagyon sokat lehet vele szórakozva tanulni. Itt tudománytörténeti elemek is beépíthetőek (lehetek én Newton, Galilei, Kopernikusz, Einstein, Bohr, Szilárd Leó, Teller Ede vagy bárki más is.)

+1) Aztán persze ha nem ragaszkodunk a kaliforniai módszer E/1-es kötöttségéhez, akkor viszont elég szélesre nyílnak a lehetőségek, innentől egy kísérletet, jelenséget, tételt, bármitlehet narrálni, egy teljes témát is be lehet mutatni.


Történet a digitális történetmesélés elmeséléséről.. vagy valami ilyesmi

Mit is mondjak, így az utolsó hetekben, pénteken két zárthelyivel eléggé az utolsó pillanatban kezdtünk el készülni az előadásra Levivel. Kutatómunkánk után egy gyönyönyű, napsütéses szombat délutánt áldoztunk rá az óraterv kidolgozására. "A digitális történetmesélésről lehet sokat beszélni, csak minek ha csinálhatjuk is". Ezzel az alapfilozófiával úgy gondoltuk, hogy egy nagyon rövid elméleti ismertető és a WeVideo bemutatása után az óra nagy részében csoportokban kellene egy-egy természettudományos fogalom szerepébe bújva egy saját digitális történetet elkészíteni. Eközben mi jó tanárként ott próbálunk segíteni (és annyira) amennyire tudunk. A felkészülés és a lebonyolítás közben is nagyon jól éreztem magam, jó volt Levivel együtt dolgozni, a témák kitalálása kifejezetten szórakoztató volt! :D

Féltünk, hogy nem fogunk a végére érni, de az ötből három csoportnak végül kevesebb, mint egy óra alatt nulláról készült el a munkája, ami szerintem nagy eredmény (ügyesek vagytooook.. :D). A végeredmények önmagukért beszélnek. Az eddig elkészült négy törtéent közül mindegyik zseniálisan sikerült és az utolsó is bizonyára az lesz. Reméljük a digitális kompetenciátok fejlődése mellett valamivel közelebb kerültetek az adott természettudományos fogalomhoz is. Igazából érdekelne a véleményetek, hogy az órai tapasztalatok alapján mennyire tudjátok elképzelni, hogy a természettudományos órák menetébe ilyen digitális történetmesélés be legyen építve. Szórakoztató-e és ha az, akkor lehet-e ezzel ténylegesen tárgyi tartalmat közvetíteni a tapasztalataitok alapján. :)

De kérdezzük meg a digitális történetmesélést, őfelségét is, hogy hogy érezte magát:

2016. április 30., szombat

Csak hang legyen és fény

Megtekintettem a videók oktatári projektekben webináriumot. Kettős első benyomásom volt a videó nézése közben  (ez a szóhármas nem hangzik jól együtt, igaz?). Egyrészt végig az motoszkált bennem, hogy - főleg, mivel a hangról is beszél - egy ilyen minőségű projekt megérdemelt volna egy mikroportot, mikrofont a hangminőség érdekében. A második, hogy tök jó, hogy van ilyen témahét és hozzá webinárium és hasznos dolgokról beszél.

Személy szerint ha saját tartalmat állítok elő, akkor elég maximalista vagyok, Feladattól függően hang-kép-videó multimédiás anyag előállításhoz Adobe Photoshop, Adobe Illustrator, Adobe InDesign, Adobe PremierePro, Adobe AfterEffects, Adobe Audition, Cubase programokat használok. Belátom, hogy egy mezei középiskolában nem reális elvárás, hogy ezekkel dolgozzanak a diákok, mégis, ha valaki jobban érdeklődik, akkor inkább ezen programokat ajánlanám neki, mint a valóban sokkal könnyebben használható programokat, mert ezek a könnyebb programok nagyon megkötik az ember kezét és nagyon gyorsan el lehet érni a technikai korlátait. A professzionális programok ismeretével pedig, ha valaki ilyen irányban szeretne továbbtanulni nagyon nagy könnyítés lesz neki a kezdet. Ettől függetlenül az általa ajánlott ingyenes programokat érdemes lehet megosztani a diákokkal, ha olyan projekteken dolgozunk, amiknél hasznos lehet.

Itt a végén úgy érzem elmismásolja az úr a hang fontosságát, holott elég egyértelmű, hogy ha fontos a hang (beszéd), akkor rengeteg esetben sokkal fontosabb a jó minőségű hang, mint a jó minőségű kép. Persze itt az a szerencse, hogy ma már egy okostelefonnal felvett videóanyag képi-hangi minősége is bőven vállalható. Ha profibb anyagot akarunk (pályázatra például), akkor szinte kikerülhetetlen egy normálisabb mikrofon használata, mert egy valamirevaló DSLR-nek sincs túl jó minőségű hangja. De ez már tényleg csak akkor fontos, ha egy sima tantermi projekten túl gondolkodunk.



Saját szaktárgyon (fizika) belül is nagyon széles lehet a felhasználása. Arról, hogy a multimédiás elemek miért kiemelten fontosak a természettudományos tárgyak oktatásában, nem hiszem, hogy sokat kell beszélni. Az, hogy multimédiaalkotásban mennyi potenciál van, talán az is egyértelmű Anno középiskolában írtam fizikafeladatokat, akkor még Paint-tel csináltam hozzá segédábrákat. Nagyon élveztem és motivált, hogy minden elemét meg tudtam csinálni egy feladatnak. Ennél ma már sokkal tágabbak a lehetőségek. Kísérleteket lehet felvenni és akár alánarrálva elmagyarázni. Lehet hagyományos előadás helyett narrált videót készíteni velük projekt-jelleggel adott témákról. Csinálhatnak rövidfilmet természettudományos/tudománytörténeti témában. Készíthetnek GIF-eket kísérletekről, tudományos eredményekről. Lehet meme-versenyt hírdetni osztályon belül fizikai témában adott képre, vagy akár lehet saját képekkel is előjönni. Meg persze prezentációjukhoz tudnak saját tartalmakat előallítani.

Apróság, abszolút nem ide kötődik, de a mémeknél fontos lehetett volna kiemelni, hogy egy-egy meme-nek van az internet által elfogadott jelentése. A videóban a Boromiros 'One does not simply' meme se az internet nagyközönsége számára elfogadott jelentésben lett használva. A legtöbb meme-nek megtalálható a története, jelentése.. Érdekes lehet a diákokkal beszélgetni akár ezen keresztül is a közösségi média működéséről. Valaki kitalál egy meme-et és némelyik éveken keresztül a világ minden táján ismert lesz, tudják a jelentését, újraértelmezik más kontextusokban.


2016. április 25., hétfő

Tankocka kockáknak

Mielőtt elmenekülnél a felületi feszültség szó hallatán, mint ez a béka:



nézz rá a learningappson létrehozott mátrixba rendezett két tankockámra, ami bár önmagában nem fogja meghozni a kedved a fizikához, legalább tettem fel pár érdekes képet is. Ha nincs rá időd, itt egy másik érdkes gif. Na jó tanulást! :) A mátrixhoz való belépéshez pedig íme a megfelelő tabletta: Katt ide!





2016. április 24., vasárnap

Feladat helyett dilemmák a (tényleges) mainstream közösségi oldalak iskolai felhasználásáról

Ahogy azt sokan megfogalmazták előttem is, ez egy elég veszélyes terep. Talán a mi generációnk az első, aki már diákként is használta valamennyire a közösségi oldalakat, így nehéz nyilatkozni az olyan kérdésekről, hogy mennyire személyes szféránk a facebook. Az ír középiskolában, ahol eltöltöttem fél évet, ott a diákok csak akkor jelölhették be tanáraikat, mikor már otthagyták az iskolát, én ott kvázi kisegítő személyzet voltam, aki inkább diákként tekintett rám, ők bejelöltek facebookon, akik tanárként, ők meg nem.. volt, hogy szem és fültanúja voltam két diák vitájának, hogy vajon bejelölhetnek-e engem, ami eléggé visszafordította az egész kérdést. A másik, aminek szintén itt voltam tanúja, hogy valahogy kiderült az egyik lányról. hogy intim képeket küldött pár osztálytársának Snapchat-en, amelyből iskolai fegyelmi ügy lett. Őszintén fogggggalmam sincs, hogy hogyan sikerült ezt kideríteniük a Snapchat esetében. Mindenesetre kényes kérdés minden közösségi oldal használata a tanár-diák viszonyban, mert nagyon nincs még rá elfogadott "etikett".

Ettől függetlenül persze ezt ki lehet kerülni mindenféle módokon, álfelhasználókkal, a tanár, vagy a diák részéről, amivel személy szerint nem értek egyet, mert kis digitális kompetenciával elég ügyesen lehet menedzselni, hogy mely ismerősöm mit lát facebookon, nekem nincsenek fenntartásaim, hogy olyan szinten belellássanak a diákjaim "magánéletembe", amennyire facebookon ezt megtehetik. Emellett pedig fontos szempont lehet, hogy vajon tanárként a digitális kompetencia, médiatudatosság fejlesztésébe beletartozik-e, hogy a diákok is megtanulják, hogy ami egyszer kikerül publikusan a világhálóra/közösségi oldalra, azt nem csak én, a tanára látom, de akárki más is láthatja.. ezt egy kortársa, adott esetben digitális analfabéta szülei mellett nem biztos, hogy megtanulja. De egy elég erős ellenérv, hogy a tanárok ezzel erősen vissza tudnak élni, illetve - minden jó szándék ellenére is - nagyon könnyen támadhatóvá válhatnak, ha így próbálják megszólítani diákjukat.

Azért is beszélek ilyen sokat más témáról, általánosságban a dolgoról, mert őszintén fogalmam sincs, hogy hogyan lehetne a közösségi médiumokat felhasználni a természettudományok (fizika) oktatásában. Elmondhatom sokadszor is, hogy HA tudománytörténetet akarok, akkor lehet itt is fakebook profilt gyártatni, lehet javasolni nekik facebookon pár egyre minőségibb természettudományos médiumot (IFLS, ScienceAlert, ScienceMagazine), de ezekről túl sokat nem lehet írni. Pont nem rég olvastam egy cikket, ahol egész jól összefoglalják, hogyan működik a természettudományos kommunikávió a XXI. szd-ban. Össze lehet verbuválni egy iskolai természettudományos facebook csoportot, ahova lehet mindenféléket posztolni, lehet aktuális tudományos eredményekről beszélgetni. De hogy minden fizikacsoportmnak csináljak egy külön facebook-csoportot.. hát se ők, se én nem látnám át. :D A tényleges fizikaoktatásban a szerepjátékok sem működnek szerintem hosszú távon, mert attól még, hogy tudósok leszünk és kutatgatunk, ez adott helyzetben vicces lehet, de a matematikai-természettudományos kompetencia kevéssé fejlődik.

Hmm.. kizárólagosan beszélek a facebookról, mivel ez a legelterjedtebb és legkiterjedtebb, de persze tumblr-t, instagramot, twittert.. is bizonyára fel lehet használni. Meg lehet más keretrendszerben dolgozni, vagy akár Google+-al is, csak kérdés, hogy mennyire tekinthetjük számára közösségi médiumként, azt a felületet, amire csak akkor megy fel, ha tanul. Vagy a szülő felengedi-e egyáltalán bármelyik közösségi oldalra. Mert ha nem, de én akkor is ott akarok extracurricális tevékenységeket, akkor ügyesen kivonom a diákot, így a szülőkkel sem árt konzultálni.

Egy biztos. A fiatalok idejük jó részét közösségi oldalakon töltik, itt kommunikálnak, itt "élnek", így egy releváns pedagógiai szituáciról van szó, amit JÓL kell tudjunk felhasználni. De hogyan? Nehéz kérdés, nem igazán van határozott véleményem és igazán építő ötletem se (és a könyben sem nagyon találtam) azokon felül, amiket korábban már leírtam a blogomban, így az ötlet helyett, inkább csak a dilemmáimat hangosítottam ki a kérdéskörrel kapcsolatban, meg úgy általában is.


Egy prezentció értékelésének szempontrendszere


Megkésve bár, de törve nem, íme egy prezentáció értékelésének szempontrendszere. Első sorban itt a tényleges digitális prezentáció tartalmának értékelésére fókuszáltam, további elemek adhatóak hozzá, ha a tényleges előadást is belvesszük (előadásmód, időkeret tartása...).

2016. április 21., csütörtök

2016. április 9., szombat

Természettudományos podkesztek a fizikaórán innen és túl

Gondoltam készítek egy podcastet erről a témáról, de rájöttem, hogy ennél lustább vagyok. :D Nyelveknél nyílvánvaló, hogy mennyire hasznos. Igazából bármilyen podcastet hallgatsz, nézel, vagy készítesz az adott nyelven, az fejleszti a nyelvtudást. Bár nem vagyok nyelv szakos, így csak saját nyelvtanulási tapasztalat, hogy számomra érdekes youtube csatornákat követve, meg úgy gondolom.

Megnéztem a közös dokumentumban és számomra meglepetés volt, hogy vannak soundcloud-on magyarul természettudománnyal foglalkozó podcast csatornák (impakták, szertár) és egyebek is (beszélő kockák), melyek nagyon érdekesek, de tantervi elemekhez ezek nagy része nehezen köthető, valamint sok olyan van köztük, ami szerintem nem üti meg a középiskolások tömegének ingerküszöbét a 30-40 perces adásokkal, egyetemistáknak talán inkább.

Szokásosan hozzáteszem, hogy angol nyelven viszont rengeteg lehetőség van, soundcloudon keresve 'science podcast' címszóra rengeteg találat jön és a soundcloud közel nem az egyetlen ilyen megosztó. Gergő definíciójának viszont megfelel a podcasteknek a youtube-on megtalálható Ted-Ed csatorna, ahol rengeteg olyan 4-5 perces videó van, amit fel lehet használni a természettudományoknál, egyre többnél van magyar felirat is. Piszkosul látványosak és érdekesek és a természettudományokon kívül-belül is rengeteg területet lefednek. Mi történik, ha nem alszol?, Hogyan segít látni a szemüveg?, Hogyan működik a HDD?, Mi a gitár fizikája?, Mi történik, ha eldobsz egy műanyag üveget? A legnehezebb balett-mozdulat fizikája, Veszélyes a sugárzás? és ez csak egy pár azok közül, amiknek van köze a természettudományokhoz. Nagyon sok nagyszerűen köthető - rövidségük miatt - akár felütésként egy középiskolai fizikaórához.

Ami pedig talán ennél is zseniálisabb csatorna, az a Vsauce. Talán ilyen videókkal lehet 5-6 év középiskolai fizikaóra után újra elhitetni az emberekkel, hogy milyen érdekes a világ körülöttünk. A nagyjából 10 perces részekben feltesznek egy már-már gyerekesnek tűnő, érdekes kérdést és jópár mellékvágánnyal érthetően, izgalmasan ad rá választ. Milyen magasra tudunk építeni?, Mi történne, ha mindenki egyszerre ugrana?, Mi lenne, ha eltűnne a nap?, Mi történne, ha egy meteor csapódna a Földbe?


Tudom, hogy a csak hang alapú podcast-el is menők, de fizikához szerintem nem árt egy kis vizualizáció is, mert NAGYBAN segíti a megértést.

De van ilyen matekból is (numberphile), zseniális a Veritasium, bár ez talán kicsit meghaladja a középiskolai tudást.

És akkor egy kis záró Ted-Ed arról, hogy miért is ne üljünk sokat a MEP beadandók írása miatt:


Update: úúúúúúú ezt elfelejtettem, de új felfedezésem az internet sötét bugyraiban.. de végülis természettudomány és ha biológia szakos lennék, tuti néznénk belőle. A Zállatorvos... Figyelem! Erősen addiktív. :D Íme egy rész a bolhákról:




2016. március 23., szerda

Google szolgáltatások

A google szolgáltatásainak ezer féle kreatív felhasználási módszere van. A docs, a sheets, a slides (és a drawings, amit nem tartok túl ergonómikusnak és használhatónak) előnyei, hogy realtime tudják egyszerre többen szerkeszteni őket és a változtatások utólag vissza is követhetőek. Látszik, hogy épp ki mit szerkeszt. Így bármilyen közös feladatot lehet egyszerre többen párhuzamosan csinálni a világ két végéről is, vagy hazafelé a buszon ülve is szerkeszthetővé válik például egy google dokumentum. Ez persze általános, de mire is tudom felhasználni a fizika tantárgy tanításához, hogy a tanulók interaktív és kreatív tevékenységeit segítsem elő?

Hát a tanteremben inkább más módszereket alkalmaznék kooperativitásra, minthogy több gépen ugyanazt a dokumentumot szerkesztik, így maximum arra jó, hogy ezt utána otthon is meg tudják tekinteni, illetve, hogy ha egy google drive-os mappába dolgoznak, akkor ott meg lehet tekinteni egymás munkáját. Ez általánosabban is igaz: ha házidolgozatot/ppt-t/képet... egy mappába kérem feltölteni, akkor ott láthatják egymás munkáit, akár reflektálhatnak is rájuk. Akár kérhetem is, hogy reflektáljanak rájuk.

Ha közös beadantót kérek, akkor is tudják (akár skype-on beszélgetve) közösen ugyanazt a dokumentumot szerkeszteni - ha nem tudnak személyesen találkozni. De akár az egész osztály is szerkeszthet egy közös dokumentumot. Egy feladatra jelentkezéshez is fel lehet használni pl. egy google sheet-et, hogy ők írják be a kiválasztott témájukat egy előadásukhoz egy közös dokumentumhoz.

A google form-ra hirtelen semmi nem jut eszembe, hogy interaktív/kreatív tevékenységre hogyan tudnám felhasználni. Talán ha egymásnak csinálnak tesztet vele, vagy igényfelmérést, akkor lehet interaktív.

Hát így ezek jutottak most eszembe.. but lmgify. :)

2016. március 19., szombat

Atommodellek webquestem

Hát bizonyára lehet órán is alkalmazni a csoportos munkához (de akár egyénihez is), de kétlem, hogy sok iskola felszerelt annyira, hogy fizikaórán számítógépekhez jutunk. Ettől függetlenül otthonra lehet így feladni nekik kidolgozandó/kidolgozható feladatokat, témaköröket. Jobb lenne egy olyan webquest, ami rögtön rendelkezik belső kvízek elkészítésének lehetőségével, tudnának ide feltölteni a feladat végén a tanulók, legalább fotót, vagy valamit, meg úgy általában komolyabban össze lenne kötve nem (csak) google szolgáltatásokkal. Persze lehet a webquestet úgyis használni, hogy okostáblára vetítem a feladatokat, csak minek, ha ott a pedagógus és úgyis csak egyszerre látják? Ezt még nem igazán értem, de majd biztos kiötlöm. Meg persze most csak ezt az egy google-et néztem meg. Ja és ha megfelelő feladatot adunk (pl interneten keresztül keresgélőset), akkor kis mentorálással remekül lehet fejleszteni a digitális kompetenciát is.

Az atommodellekről szóló elég old-school metodikájú és dizájnú webquestemhez kattints ide!


2016. március 17., csütörtök

Idővonal

Itt is több féle-fajta idővonal van, nekem már csak a neve miatt is a Tiki-Toki megtetszett, így azt választottam. Minden fizikai témához lehet (kell?) tudománytörténeti vonulatot beépíteni az órákba. Egy alapvetően humán érdeklődésű osztálynál ez kifejezetten szerencsés lehet. Nem állítom, hogy minden témakörnél fontos, vagy hasznos segítség ilyet mutatni a diákoknak, de bizonyos helyeken (például az atomfogalom egy ilyen témakör) ez segíthet. Főleg, ha mondjuk az osztály közösen készíti el, mindenki bizonyos részeihez gyűjt anyagot, egyfajta (ál)projekt szinten. Így is fel lehet(ne) dolgozni ezt a témát. Állítólag van rá 6 óra a kerettanterv szerint. Kétlem, hogy jut rá ennyi.

Íme az idővonal, mely a végletekig bővíthető lenne, én most egyáltalán nem törekedtem a teljességre, mert nagyon messzire vezetne, középiskolás kerettantervi tananyagon már ez is túlmutat.

Tehát KATT IDE!


Gondolattérkép

Na nézzük a gondolattérképeket. Négy javaslatot kaptunk, ezeket ide írom, mert nekem is segítség lehet később.. :D Ezek a bubbl, a mindmeister, a midomo és a popplet.

A midmeister-t választottam. Hasonlóan a szófelhőhöz, a vizuálisoknak hatalmas segítség lehet így rendszerezni a témaköröket. Itt is elmondható, hogy kézbe véve egy ilyet a téma elején, végén, vagy akár ha a tanár ezt használja iránytűként a témánál az hasznos lehet, de ez a tanár, vagy az adott diszciplína logikáját követi. Ha a diák saját magának gyártja le, akkor az már a saját logikáját fogja követni, amit nyilván sokkal inkább ért és magáénak érez. 

Íme a középiskolai kerettanterven valamivel túlmutató gondolattérkép:

Szófelhő

A következő négy bejegyzésben a szófelhő, fogalomtérkép, időszalag, webquest eszközöket járom körbe egy rövid, fizika kerettantervében megtalálható témán keresztül, pár rövid gondolatot írva, hogy hol is lehet ezeket általában használni.
Témának az atomfogalom fejlődését járom körbe. Ez bizonyos szempontból nem egy megszokott téma, mert keveset lehet benne számolni, viszont annál bonyolultabb modellalkotás képesség és absztrakciót igényel, ugyanis itt már nagyon sok modern-fizikai szemléletbeli elem megjelenik, ami kifejezetten nehéz. Épp ezért a saját tapasztalatom, hogy "az utca embere" számára a bolygómodellel leírható a világképe. Na nézzük:

1) Szófelhő
 Egy szófelhő pontosan annyira alkalmazható szerintem minden tárgyban. Egy helyen látunk egy csomó szót, jobb esetben minél nagyobb, annál fontosabb, segít asszociálni, elrendezni a fejünkben a tananyagot, vagy épp ráhangolni. Ha mi készítjük el, akkor is tud segíteni (pillanatok alatt megvan), de ha a diákoknak adjuk fel, akkor még jobban elsülhet a dolog, ugyanis ekkor át kell pörgetnie az anyagot és neki kell ezeket kiválogatnia, remekül fog benne rendszereződni a téma (picit a gondolatfelhő erre ennél jobb). Tagul segítségével készítettem el saját gondolatfelhőimet, íme. A vizuálisabbaknak is hatalmas segítség lehet egy ilyet a kezükbe adni színes-szagosan.

Átfogó, minden többször szerepel benne:

Itt minden szó csak egyszer szerepel:

Ez itt csak a (mai) kvantummechanikai modell szavaiból:


2016. március 3., csütörtök

Interaktív-multimédia alkalmazások a fizika szaktárgyi kereteiben

Az az igazság, hogy a tervem az volt, hogy az előző bejegyzésemben beírt dolgokat megpróbálom átstrukturálni úgy, hogy az tartalmazza a digitális tananyagokat és ez a bejegyzés pedig az ezeket kiegészítő interaktív-multimédiás alkalmazásokat. Gondolkodtam és csak nagyon erőltetetten tudnám ezt megtenni. Hogy miért? Minek számít egy weblap/alkalmazás, amelyen többé-kevésbé kerettanterv alapján tematizált rendszerben kísérleteket szimulálhatunk. Ezek között van kötelező órai demonstrációs kísérlet, de vannak kiegészítő anyagok is a diákoknak. Vagy egy olyan weblap, amely egy anyagot dolgoztat fel kísérlet szimulációján keresztül, de szépen feladatokat ad, amiket el kell végezni a kísérleten? Ha akarom házi feladatnak kiadhatom, ha akarom órán felhasználhatom csoportmunkára, ha akarom megmutathatom az érdeklődőknek az oldalt.

Nem nagyon tudok éles határt meghatározni, hogy mi számít digitális tananyagnak és mi interaktív-multimédia alkalmazásnak. Nyilván lehetne valahogy erőltetetten csoportosítani, ahol lennének tiszta elemei a csoportosításnak. Egy  SDT előbbi, egy online fizikai játékgyűjtemény utóbbi kategóriába besorolható. De a legtöbb, amit találtam ide is, oda is mehet. Egy KhanAcademy digitális tananyag, abban az értelemben, hogy konkrétan elmondja videókban, jól strukturáltan az anyagot, szövegesen is segítve annak megértését. Interaktív, mert te választod mit akarsz tanulni, mikor akarod tanulni, feladatokkal van kiegészítve. Multimédia.. ez nyilván egyértelmű egy weblapra feltöltött, szöveges-hangos-videós anyagnál. Tehát az előző bejegyzést hagyom, egyelőre úgy, ahogy van, itt pedig inkább ötleteket interaktív-multimédia alkalmazások felhasználására.

Fizikai játékok [Physics Games]
Tágabb értelemben minden valós fizikát használó játékot idesorolhatnánk. Van ami direkten, van ami kevésbé direkten fejleszt(het)i a fizikai szemléletet, intuíciót. A korábban említett Magic Pen vagy a Disaster will strike, de akár a legismertebb ilyen az Angry Birds is megadhatja a fizikai törvények érzékelését, a lendületmegmaradást, az energiamegmaradást. Hogy van-e ennek bármiféle értelme a tantermi gyakorlatban? Őszintén szólva fogalmam sincs. Mint írtam az fizikai szemléletet valószínű fejleszti, de nem tudok rá kutatást. Mindenesetre szórakoztatóak és legalább motiválva lehetnek.. ha meg csinálnak is ilyen valós fizikát szimuláló játékot, akkor az biztosan fejleszt mindent, ami fizika-informatika-matematika (GameMaker).

Szimulációs interaktív alkalmazás
Több ilyen létezik, ezeket sokszor talán még játékhoz is lehet sorolni, de már sokkal direktebben mutatja, hogy van köze a fizikához. Konkrét feladat adható a mechanika témaköréből a Fizika nevű programmal. (Hihetetlenül kreatív neve gyakorlatilag megtalálhatatlanná teszi az interneten.)


Mérőszoftverek, mérőappok felhasználása
Nyilván lehet számítógépbe is felhasználni mérőprogramokat, csak legalább 1-2 külső perifériára szükség lesz mikrofont/webkamerát.. csatlakoztatni, hogy valami infót be tudjunk juttani. Ha ez megvan Tracker programmal mozgásokat követhetünk le, amiket felvettünk, LabCamera-val akár realtime is megtehetjük ezt, Audacity-vel hangot analizálhatunk. Mérhetünk gyorsulásokat, periódusidőket (jippí!). Emellett egy korábbi bejegyzésemben már írtam okoseszközök különböző applikációinak felhasználásáról a digitális kompetencia fejlesztésének szemüvegén keresztül. Az, hogy a mérhetetlen sok applikációval milyen feladatot találok ki, annak tényleg a kreativitás és sokszorosan túlterhelt tanterv szab(hat) határt. Frekvenciaanalizátoros applikációval és pár hangszerrel/hangvillával vizsgálhatjuk a hangszerek spektrumait. Csillagképeket kereshetünk, mikor az univerzumról beszélgetünk. Megmérhetjük különböző képek/fények színspektrumait. Héliumos lufival felengedhetünk jól becsomagolt okostelefont, majd levadászhatjuk légpuskával, miközben gyorsulásmérő applikáció fut. Na jó, ha nem akarunk lövöldözni akár az ablakon is kidobhatjuk. GPS-el geocatchingelhetünk... annyi lehetőség van. Persze azt nem árt végiggondolni, hogy mi az, ami tényleg fejleszt is és nem csak fegyverrel lufilövögetés... :)

Ez megint hosszú lett..


2016. február 28., vasárnap

Digitális tananyagok fizika tantárgyi szempontból

Eddig egyet ismertem ezek közül, de most az órai segédlet és egy rövid google keresés után kiderült, hogy elég sok segédanyag van fent természettudományos témákban. Túl sok időt egy oldalon se töltöttem, inkább ilyen első benyomás jelleggel írnék pár mondatot róluk, nem mérvadó gondolatok..:)


A GeoGebrát alkalmazza a rendszer, interaktív feladatok vannak fent elég sok témában, nagyon átláthatóan, nagyjából a kerettanterv szerint rendszerezve. Méréseket szimulál, mintha ott lenne előttünk egy komoly mérőeszköz, amin mindent tudunk állítani. Sok jó feladat is van kitalálva. Több esetben úgy éreztem, hogy kicsit túllő egy átlagos középiskolás tantárgyi tudásán, de a jó jó képességűeknek mindenképp hasznos lehet.


Tetszik! Sok érdekes tananyag van fent. Ötletek, hogy hogyan lehet bevezetni, közösen feldolgozni témaköröket. Alapvetően ahogy néztem inkább tanári segédlet, diákok egyedül kevésbé használják szerintem.


Klasszikus tananyagok. Nem rossz, de maximum a fejezetekhez tartozó képi/videós linkek lehetnek igazán hasznosak.


Egy normál óratervet sikerült letöltenem. Hasznos lehet, de inkább megírom őket magamnak. :)

Kurzgesagt – In a Nutshell

Nagyon jó youtube csatorna. Alapvetően tananyagon túli dolgokat dolgoz fel, de nagyon modern stílusban vizualizálva, szórakoztatóan.. mondjuk angolul.. de hát miért ne fejlesszünk idegennyelvet is fizikán? :)


Ted-hez köződő rövid, színvonalas oktatóvideók. Ez is tananyagon túlmutató, de érdekesek. Angol, de nagyon sok előadáshoz már van magyar felirat is.


Angol nyelvű, de nagyon jól el vannak magyarázva a középiskolás fizika (és azon túl is sok minden). Aki jó angolból, annak nagy segítség lehet. Feladatok is vannak teszt formában (lehet máshogy is). Több fejezet úgy van magyarázva, hogy látod amit ír és beszél az oktató, de sokszor ennél is látványosabb videókat csináltak.


Bár nem tananyag, de elég jó fizikát használó játékok vannak itt összegyűjtve. A kedvencemhez kattints ide! Középiskolában ezzel napokig játszottunk. :)

Videotanar és zanzatv oldalakon fizika témában nem nagyon vannak (még) anyagok.


21. századi képességek

Előző két bejegyzésem után ide csak egy rövidet szánok. Elég nagy hatással van rám Sir Ken Robinson, híres brit pedagógus, oktatási szakértő. Könyvei, előadásai nagyon érdekes kérdéseket vetnek fel az oktatással kapcsolatban, emellett nagyon szórakoztatóak is. Legújabb könyvében, a Creative Schools c. könyvben írja többek között:

Healthy economies depend on people having good ideas for new businesses and the ability to grow them and create employment. In 2008, IBM published a survey of what characteristics organization leaders need most in their staff. They spoke with fifteen hundred leaders in eighty countries. The two priorities were adaptability to change and creativity in generating new ideas. They found these qualities lacking in many otherwise highly qualified graduates. (Creative Schools, Sir Ken Robinson)
Az interneten keresgélve a 21. századi kompetenciákra is hasonlókat találtam. A 4Cs-ként emlegetett kreativitás, kommunikáció, együttműködés, kritikus gondolkodás került elő újra és újra.


Emellett rengeteg érdekes youtube videó is van a témában. Íme egy olyan, ami a 4C  mellett mást is említ: médaműveltséget és információs műveltséget.



Digitális kompetenciáim

A kéz sztenderd (ISTE Standards for Teachers és TPACK) közül én a TPACK-et választottam, ez alapján írok rövid reflexiót digitális tanári kompetenciámról. Hogy miért ezt választottam? Az ISTE nagyon jó és nagyon gyakorlati pontokat mond ki, ha lehet ilyet mondani, nekem talán jobban is tetszik, mint a TPACK. Íme az ISTE 5 pontja.
  1. a tanár inspirálja és facilitálja a tanulói kreativitást és a tanulók tanulását,
  2. a tanár technológiával támogatott tanulási környezetre és személyreszabott tanulási aktivitásra építve tervezze és értékelje a tanulók tanulását,
  3. a tanár modellezze a digitális kor munkáját és tanulási folyamatát, járjon elöl példamutatással saját tanári tevékenységében
  4. a tanár támogassa, és saját példáján keresztül mutassa be a digitális állampolgárság és digitális felelősség fogalmát és gyakorlati megvalósulását,
  5. a tanár fejlessze folyamatosan önmagát és szakmai tevékenységét – az egész életen át tartó tanulást (LLL) megjelenítve – és saját példáján keresztül mutassa meg a digitális eszközök hatékony használatát szűkebb és tágabb szakmai közösségeknek.
A fentebb megadott linken ezek még részletesebben ki vannak fejtve, szerintem egy gyakorló pedagógusnak kiválóan alkalmas reflexióra. Hallgatóként, tanári pályára készülőként azonban a legtöbb pontjával nem igazán tudtam mit kezdeni, mert csak akkor lenne értelmük, ha már napi osztálytermi tevékenységem lenne. Ezért választottam végül a mostani reflexióm alapjául a TPACK-et.

A TPACK mozaikszó feloldása Technological Pedagogical Content Knowledge. A három elemből (technológiai, pedagógiai, tartalmi tudás) venn-diagrammot képezve a TPACK keretrendszer hét komponens szerint teszi értékelhetővé a tanári tevékenységünket/kompetenciáinkat. A keretrendszer hangsúlyozza továbbá, hogy nincs egy általános optimuma ezeknek a komponenseknek. Látnunk kell, hogy ezek fejleszthetőek, dinamikusan változnak és az, hogy mi az optimum, azt meghatározza a kulturális közeg, iskola specifikus faktorok, oktatási szint, tanár egyénisége, ráadásul minden iskolai szituáció más és más. Itt nem magyaráznám el külön, hogy melyik mit jelent, a fenti linken ez ugyanis szintén megtalálható, csak reflektálnék rájuk.

Tartalmi tudás (TK): fizika-szabadidőszervező tanárnak tanulok jelenleg. Alkalmazott fizikusként végeztem a BME-n, a fizika szaktárgyak elvégzése nem okoz különösebb problémát, így ebben a dimenzióban egy jobb gimnáziumban is megállnám a helyem. Talán az elektrodinamika (főleg a kísérleti része), csillagászat, optika (kísérletek főleg) részen vannak némely helyen bizonytalanabb részek, illetve sok érdekes tartalmi átfedést lehet még megtanulnom más tárgyakkal, ami segíthet.

Pedagógiai tudás (PK): ilyen jellegű tárgyaim csak az elmúlt fél évben voltak igazából, de kiskorom óta táboroztatok, mivel érdekel a terület, így elég sok könyvet olvastam pedagógia-pszichológia területen. Van még mit fejlődnöm, elméletet már sokat tanultunk, de a tantermi gyakorlat majd sokat segít szerintem.

Technológiai tudás (TK): elvégeztem nagyjából 90 kreditet a villamosmérnöki képzésen, fizikusként is nagy technológiai tudásra van szükség, így viszonylag széles látóköröm van a modern technológiák működésének hátteréről. Emellett aktívan használok rengeteg technikai eszközt, igyekszem követni az újdonságokat. Hobbi szinten fotózok, videót vágok, képeket szerkesztek egy egyesületnél.

Pedagógiai tartalmi tudás (PCK): szakmódszertani tárgyainkban előfordulnak ilyen jellegű kérdések, de úgy érzem még nem ártana jobban megismernem a tantervet, megfelelő értékelési módszereket, hogy mik a tipikus előzetes tudások adott korosztályban.

Technológiai tartalmi tudás (TCK): őszintén szólva sokadik olvasásra se sikerült megértenem, hogy ez mit jelent..:)

Technológiai pedagógiai tudás (TPK): ezen még van mit fejlődnöm. Úgy érzem, még a modern eszközök nyújtotta módszertanok úgy általában gyerekcipőben járnak, így a mi pedagógusgenerációnknak kell majd kijárnia azt az utat, hogy hogyan lehet értelmesen felhasználni az internet és a mindenki számára elérhető egyre okosabb készülékeket. Mindenesetre az előző blogbejegyzésben említettem pár lehetőséget a fizika tantárgyi keretein belül ötletekre, ezeket jó lenne majd kipróbálni a gyakorlatban is.

Technológiai pedagógiai tartalmi tudás (TPACK): episztemológiai tudásom van valamennyi, ebben kell fejlődnöm. Mindenesetre az, hogy a korábban leírt kompetenciáimat hogyan tudom egyesíteni és kihasználni, hogy célzott tartalmat a technolgóiát felhasználva jó pedagógiával tudjak tanítani. Hát.. ez majd kiderül. :)

2016. február 22., hétfő

Digitális kompetencia fejlesztése a fizika szaktárgyi keretein belül

Először is nézzük meg mit mond a NAT a digitális kompetenciáról. Bár nem hosszú, inkább csak egy-két mondatban foglalnám össze, hogy mit ért a NAT digitális kompetencia alatt. Akit mégis érdekel a teljes szöveg, az ide kattintva a 22. oldalon megtalálja (bár szerintem kicsit nehézkesen van megfogalmazva, talán nem is teljesen naprakész és sok minden többször is benne van).

A NAT tehát digitális kompetencián az IKT eszközeinek és ezen keresztül elért információ magabiztos, kritikus és etikus használatát érti, mindezt egy négyesfogat, a társas kapcsolatok, a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. A dokumentum ez után a (digitális) tartalom befogadásáról és előállításáról beszél.

Képességek, készségek, ismeretek, attitűdök dimenziójában ez (kiemelve a legtöbb említett elemet) a következőket jelenti:
  • IKT természetének, szerepének, lehetőségeinek ismerete
  • számítógépes alkalmazásokat (szövegszerkesztés, alkalmazások, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás és -kezelés, az internet, elektronikus média útján történő kommunikáció)
  • miként segíti az IKT a kreativitást és az innovációt
  • informáiciók szürése (hiteles források)
  • IKT veszélyei, etikai elvei, szerzői jogok, szoftver-tulajdonjog
  • valós-virtuális kapcsolatok megkülönböztetése
  • kritikus, megfontolt attitűd, interaktív média felelősségteljes alkalmazása
A fizika tantárgyi keretein belül rengeteg lehetőség lehetne a digitális kompetencia fejlesztésére, rövid gondolkozás után is sok minden eszembe jutott. Ezek némelyike (pl.: egyszerűbb numerikus módszere) persze csak jobb képességű diákoknál/faktos osztálynál jöhet szóba, de sok minden pont, hogy felkeltheti olyannak is az érdeklődését, aki egyébként nem kifejezetten kedveli a fizikát. Nyilván bármilyen esszé, vagy nyomtatott formában kért házi feladathoz kell használniuk szövegszerkesztőt, fizika esetében sok esetben a szövegszerkesztő képletszerkesztő funkcióját is. Akár találhatnak ki feladatot, amihez az ábrát is nekik kell elkészíteni. Egy mérés akár közös, akár otthoni kiértékeléséhez excel, vagy bármilyen táblázatkezelő segítségül hívható, amivel rögtön grafikonokat is lehet rajzoltatni. Az excel alkalmas egyszerű feladatok numerikus megoldására is. Sok egyenlet is megoldható különböző programokkal, webfelületekkel (geogebra, wolframalpha...).  Igazán érdeklődőeknek akár egyszerű fizikai problémák modellezése is feladható C nyelven, vagy matlabbal, vagy más egyszerű programnyelven.

Rengeteg olyan android, iOS applikáció is létezik, melyet felhasználhatunk fizikaoktatásban. A Pocket Physics nagyon sok képletet tartalmaz magyarázattal, de talán ennél érdekesebbek a mérőalkalmazások. A Sound Meter hangerősséget mér, a FrequenSee vagy RTA Analyzer frekvenciaanalizátorok, melyekkel mérhetünk zajt, gitár és zongora közötti különbséget ugyanolyan hangnál... De ezek mellett van gyorsulásmérő, szonárapplikáció, dőlésszögmérő, mágneses erősségmérő, csillagtérkép, GPS appok, kamerát használó sebességmérők. Pár ilyen applikáció feltelepítésével bármelyik okostelefon egy komplex mérőműszerré válik, melynek felhasználásához csak a kreativitásunk (és a sokszorosan túltelített órai keretek) szabnak határt. További érdekes alkalmazásokat mutat be Medvegy Tibor a Fizikai szemle egyik számában.

Kicsit tágabban értelmezve a kérdést bármilyen előadásra készülés közben kell prezentácót készítenie (prezi, ppt), ehhez pedig információt keresnie (amit legtöbb esetben ma már interneten tesznek meg a diákok és nem a könyvtárba rohannak szakirodalomért). Segíthetünk nekik releváns weboldalakat ajánlva, vagy ha például egy cikket keresnek, akkor hogy érdemes eldönteni, hogy releváns-e. Ez nyilván egy összetett kérdés, de érdemes megnézni milyen weblapról van, illetve ki írta a cikket. Utóbbira rá lehet keresni az interneten és, ha pl az ELTE-n docens, vagy neves középiskolai tanár, akkor az már nem rossz.

Lehet rajzokat, vicces meme-ket készíttetni velük fizikai témában (így rajzprogramot kell használniuk), de gyűjthetnek is ilyeneket. Indíthat az osztály közösen blogot egy releváns témáról (környezetvédelem, fenntartható fejlődés, energetika, univerzum története, híres tudósok...). Lehet nyomozást indítani pro-kontra fontos kérdésekben (energiaforrásaink, még a szakembereket is megosztja a kérdés, jókat lehet róla vitázni, ha felkészülnek...). Készíthetnek rövid videót valamiből (híres kísérlet, tudós, természeti jelenség...), akár narrálva. Készíthetnek riportfilmet magyar tudóssal, műszaki projektbe kezdhetnek (kisautó készítése).

Hirtelen ezek jutottak eszembe, de nyilván rengeteg további lehetőség is van, ezek is nagyon sok féleképpen átalakíthatóak az osztály és az adott lelkes diák igényeihez.