Mit is mondjak, így az utolsó hetekben, pénteken két zárthelyivel eléggé az utolsó pillanatban kezdtünk el készülni az előadásra Levivel. Kutatómunkánk után egy gyönyönyű, napsütéses szombat délutánt áldoztunk rá az óraterv kidolgozására. "A digitális történetmesélésről lehet sokat beszélni, csak minek ha csinálhatjuk is". Ezzel az alapfilozófiával úgy gondoltuk, hogy egy nagyon rövid elméleti ismertető és a WeVideo bemutatása után az óra nagy részében csoportokban kellene egy-egy természettudományos fogalom szerepébe bújva egy saját digitális történetet elkészíteni. Eközben mi jó tanárként ott próbálunk segíteni (és annyira) amennyire tudunk. A felkészülés és a lebonyolítás közben is nagyon jól éreztem magam, jó volt Levivel együtt dolgozni, a témák kitalálása kifejezetten szórakoztató volt! :D
Féltünk, hogy nem fogunk a végére érni, de az ötből három csoportnak végül kevesebb, mint egy óra alatt nulláról készült el a munkája, ami szerintem nagy eredmény (ügyesek vagytooook.. :D). A végeredmények önmagukért beszélnek. Az eddig elkészült négy törtéent közül mindegyik zseniálisan sikerült és az utolsó is bizonyára az lesz. Reméljük a digitális kompetenciátok fejlődése mellett valamivel közelebb kerültetek az adott természettudományos fogalomhoz is. Igazából érdekelne a véleményetek, hogy az órai tapasztalatok alapján mennyire tudjátok elképzelni, hogy a természettudományos órák menetébe ilyen digitális történetmesélés be legyen építve. Szórakoztató-e és ha az, akkor lehet-e ezzel ténylegesen tárgyi tartalmat közvetíteni a tapasztalataitok alapján. :)
De kérdezzük meg a digitális történetmesélést, őfelségét is, hogy hogy érezte magát:
De kérdezzük meg a digitális történetmesélést, őfelségét is, hogy hogy érezte magát:
Nagyon köszönöm, kedves Digitális Történetmesélés. Részemről a szerencse, hogy találkoztunk!
VálaszTörlés