Digital Storytelling in Science education

Mivel hobbim a multimédiás tartalmak előállítása, imádok photoshopolni, videót vágni, hangokat keverni, így eléggé közel állt hozzám a téma. Gondolkodtunk Levivel is, meg magamban  is végigjátszóttam az ellentmondást, hogy a kaliforniai módszer alapján E/1-ben elmesélt teljesen szubjektív műfajú narratívum előállítása, vajon hogyan használható fel a büszkén objektív természettudományok közül főleg a fizika tantárgyában, ami a tőlünk, mint szubjekumoktól független világot írja le.

Aztán a három módszer, amit összegereblyéztünk végülis választ ad:

1) Lehet az objektív valóságunkhoz fűződő viszonyunkról beszélni. Ez kevésbé filozófikusan akár az árammal, mint jelenséggel történet találkozás, egy olyan történet, élmény, ami az erőhatásokról, csillagokról, meteorokról.. szól. Ebben túl sok tárgyi tartalmat nehéz beleépíteni, mégis közelebb hozhatja a tárgyat.

2) Lehet a fizikához/természettudományokhoz kötődő társadalmi-tudományos kérdésekben kvázi-szakmai szempontok szerint állást foglalni. Értem ez alatt a környezetvédelmet, az energiaforrások felhasználását, az atombomba elkészítését, a szelektív hulladékgyűjtést..

3) Aztán lehet az órán általunk is felhasznált absztakt szerepekben feltűnni és saját magam helyett a Plútóvá, Nappá, ciklonná, szubtrópusi monszunná, atombombává, vagy villámmá változni és bemutatni magamat. Ez nagyon vicces tud lenni és szerintem nagyon sokat lehet vele szórakozva tanulni. Itt tudománytörténeti elemek is beépíthetőek (lehetek én Newton, Galilei, Kopernikusz, Einstein, Bohr, Szilárd Leó, Teller Ede vagy bárki más is.)

+1) Aztán persze ha nem ragaszkodunk a kaliforniai módszer E/1-es kötöttségéhez, akkor viszont elég szélesre nyílnak a lehetőségek, innentől egy kísérletet, jelenséget, tételt, bármitlehet narrálni, egy teljes témát is be lehet mutatni.

Interaktív-multimédia alkalmazások a fizika szaktárgyi kereteiben

Az az igazság, hogy a tervem az volt, hogy az előző bejegyzésemben beírt dolgokat megpróbálom átstrukturálni úgy, hogy az tartalmazza a digitális tananyagokat és ez a bejegyzés pedig az ezeket kiegészítő interaktív-multimédiás alkalmazásokat. Gondolkodtam és csak nagyon erőltetetten tudnám ezt megtenni. Hogy miért? Minek számít egy weblap/alkalmazás, amelyen többé-kevésbé kerettanterv alapján tematizált rendszerben kísérleteket szimulálhatunk. Ezek között van kötelező órai demonstrációs kísérlet, de vannak kiegészítő anyagok is a diákoknak. Vagy egy olyan weblap, amely egy anyagot dolgoztat fel kísérlet szimulációján keresztül, de szépen feladatokat ad, amiket el kell végezni a kísérleten? Ha akarom házi feladatnak kiadhatom, ha akarom órán felhasználhatom csoportmunkára, ha akarom megmutathatom az érdeklődőknek az oldalt.

Nem nagyon tudok éles határt meghatározni, hogy mi számít digitális tananyagnak és mi interaktív-multimédia alkalmazásnak. Nyilván lehetne valahogy erőltetetten csoportosítani, ahol lennének tiszta elemei a csoportosításnak. Egy  SDT előbbi, egy online fizikai játékgyűjtemény utóbbi kategóriába besorolható. De a legtöbb, amit találtam ide is, oda is mehet. Egy KhanAcademy digitális tananyag, abban az értelemben, hogy konkrétan elmondja videókban, jól strukturáltan az anyagot, szövegesen is segítve annak megértését. Interaktív, mert te választod mit akarsz tanulni, mikor akarod tanulni, feladatokkal van kiegészítve. Multimédia.. ez nyilván egyértelmű egy weblapra feltöltött, szöveges-hangos-videós anyagnál. Tehát az előző bejegyzést hagyom, egyelőre úgy, ahogy van, itt pedig inkább ötleteket interaktív-multimédia alkalmazások felhasználására.

Fizikai játékok [Physics Games]
Tágabb értelemben minden valós fizikát használó játékot idesorolhatnánk. Van ami direkten, van ami kevésbé direkten fejleszt(het)i a fizikai szemléletet, intuíciót. A korábban említett Magic Pen vagy a Disaster will strike, de akár a legismertebb ilyen az Angry Birds is megadhatja a fizikai törvények érzékelését, a lendületmegmaradást, az energiamegmaradást. Hogy van-e ennek bármiféle értelme a tantermi gyakorlatban? Őszintén szólva fogalmam sincs. Mint írtam az fizikai szemléletet valószínű fejleszti, de nem tudok rá kutatást. Mindenesetre szórakoztatóak és legalább motiválva lehetnek.. ha meg csinálnak is ilyen valós fizikát szimuláló játékot, akkor az biztosan fejleszt mindent, ami fizika-informatika-matematika (GameMaker).

Szimulációs interaktív alkalmazás
Több ilyen létezik, ezeket sokszor talán még játékhoz is lehet sorolni, de már sokkal direktebben mutatja, hogy van köze a fizikához. Konkrét feladat adható a mechanika témaköréből a Fizika nevű programmal. (Hihetetlenül kreatív neve gyakorlatilag megtalálhatatlanná teszi az interneten.)

Mérőszoftverek, mérőappok felhasználása

Nyilván lehet számítógépbe is felhasználni mérőprogramokat, csak legalább 1-2 külső perifériára szükség lesz mikrofont/webkamerát.. csatlakoztatni, hogy valami infót be tudjunk juttani. Ha ez megvan Tracker programmal mozgásokat követhetünk le, amiket felvettünk, LabCamera-val akár realtime is megtehetjük ezt, Audacity-vel hangot analizálhatunk. Mérhetünk gyorsulásokat, periódusidőket (jippí!). Emellett egy korábbi bejegyzésemben már írtam okoseszközök különböző applikációinak felhasználásáról a digitális kompetencia fejlesztésének szemüvegén keresztül. Az, hogy a mérhetetlen sok applikációval milyen feladatot találok ki, annak tényleg a kreativitás és sokszorosan túlterhelt tanterv szab(hat) határt. Frekvenciaanalizátoros applikációval és pár hangszerrel/hangvillával vizsgálhatjuk a hangszerek spektrumait. Csillagképeket kereshetünk, mikor az univerzumról beszélgetünk. Megmérhetjük különböző képek/fények színspektrumait. Héliumos lufival felengedhetünk jól becsomagolt okostelefont, majd levadászhatjuk légpuskával, miközben gyorsulásmérő applikáció fut. Na jó, ha nem akarunk lövöldözni akár az ablakon is kidobhatjuk. GPS-el geocatchingelhetünk... annyi lehetőség van. Persze azt nem árt végiggondolni, hogy mi az, ami tényleg fejleszt is és nem csak fegyverrel lufilövögetés... :)

Ez megint hosszú lett..